Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.
A századforduló Párizsának nyüzsgő, nagyvilági életébe csöppenünk. Gigi, a fiatal, ártatlan, csinos lány sorsa már születésekor megpecsételődött. Nagyanyja kurtizánnak neveli, hogy biztos megélhetést biztosítson a lánynak, mint a gazdag Gaston Lachaille szeretője. Gaston kezdetben elfogadja Gigit szeretőnek, de hamar rájön, hogy szívből szereti a lányt, és elhatározza, hogy bármit is tanítson az etikett, ő bizony feleségül veszi a kitartott lányt.
Egy párizsi kurtizán Rómába menekül, hogy megvédje jó hírnevét, amikor lánya tanulási zavarára fény derülhet. Ott találkozik Maria Montessorival, aki úttörő szerepet játszik egy olyan tanítási módszer kidolgozásában, amely segíthet a gyermeken...
A XVI. századi gazdag Velencében a képmutató fényűzés uralkodott. Veronica Falco számára eljött a házasodás ideje, de nem mehet hozzá szerelméhez, Marco Venier-hez, mivel nincs elég hozománya. Veronica számára két választási lehetőség adott: apáca vagy kurtizán legyen. Tapasztalt édesanyja leleplezi előtte a titkát, és segítségével a szép Veronica a kurtizánok életét választja. Érzékiségével meg tudja nyerni a francia királyt Velence törökellenes terveihez. Irigyelt kurtizánná válik, egy napon azonban a várost ellepi a Fekete Halál, a pestis. Az egyház üldözni kezdi a kurtizánokat, mint az erkölcsi és egészségügyi fertő fő okozóit. A városba költözik a hírhedt inkvizíciós bíróság, amelynek ítélete elől nincs menekvés.
Mika Waltari számtalan kiadást megért, fantasztikusan népszerű regényének filmváltozata az ókori Egyiptomba kalauzolja a nézőt, ahol egy orvos édesbús sorsának lapjai elevenednek meg. A talált gyerek, Szinuhe fantasztikus pályafutása a fáraó udvarában, majd erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt tragikus bukása az emberi kultúra bölcsőjének hömpölygő forgatagában tárul elénk.A film Michael Curtiz - Kertész Mihály a Casablanca és sok más hollywoodi kasszasiker magyar származású rendezőjét dicséri.
Devdas Mukherjee tíz év Londonban töltött év után jogászként tér vissza gazdag szülői otthonába, Indiába. A szomszédban lakó gyönyörű Paro, akire kislányként emlékezett, időközben gyönyörű nővé érett, Devdas pedig szinte azonnal beleszeret. Hamarosan feleségül kéri a lányt, szülei azonban tiltakoznak a házasság ellen, mert Parot alacsonyrangúnak tartják a művelt és gazdag fiúhoz. Devdas elhagyja szüleit, és az alkoholba fojtja bánatát. Paro pedig hozzámegy egy vagyonos férfihez. A szerelem ereje azonban nagyobb bármilyen evilági hatalomnál...
Párizs az 1800-as évek elején. Az utca félhomályában hányatott sorsú, idősebb nő mesél fiatalságáról, életéről. Elbeszélése során megelevenedik házasságtörő szerelmének tragikus története Nelson admirálissal. 1786: Emma, az alacsony sorból származó szép, fiatal lány a nápolyi brit követ, az idős Sir William Hamilton felesége lesz. A Napoleon elleni harcok idején egy fiatal tengerésztiszt, Horatio Nelson érkezik Nápolyba, hogy segítséget kérjen a franciákkal szemben. Lady Hamilton és Nelson találkozása mindkettejük életét döntően megváltoztatja.
Marguerite, a gyönyörű nő prostituáltként keresi a kenyerét Párizsban. Armand nevű ismeretlen imádója pedig nap mint nap kaméliás csokrot küld neki. A férfi minden bátorságát összeszedve egyszer csak bevallja az asszonynak a szerelmét, és érzelmeik megállíthatatlanul összefonódnak. Ám Armand apja mindezt nem nézi jó szemmel, és a események tragikus fordulatot vesznek...
Charles Swann párizsi világfi látszólag akarata ellenére viszonyba keveredik egy szép félvilági nővel, Odette von Crécyvel. Rövid idő múlva gyökeresen megváltoznak érzelmei: beleszeret a nőbe. Érzelmeit kezdettől fogva a birtoklási vágy és a féltékenység színezi, ami lehetetlenné teszi kettejük tartós viszonyát.
Az egyik cirkuszban Lola Montez, a hajdan észbontóan szép táncosnő a legfőbb attrakció. A cirkusz igazgatója kihasználja azt, hogy viharos múltjával olyan híressé-hírhedtté vált, s amolyan kérdezz-feleleket rendez, amelynek keretében a táncosnő válaszol a nézőknek a mozgalmas életével kapcsolatos kérdésekre. Beszámol a közönségének nehéz házasságáról, mesél Liszt Ferenccel, a bajor királlyal és egy diákkal való szerelmi kalandjáról. A szám csúcspontja egyben a finálé is: a nézők egy rácson át megcsókolhatják a szépség egy kinyújtott kezét - egy dollárért.
Betti egész életében a nővére árnyékában élt, s annak váratlan halála után úgy érzi, végre eljött az ő ideje. Arra számít, hogy megözvegyült sógora, Hulot báró feleségül kéri, ám a férfinak esze ágában sincs ismét nősülésre adni a fejét, megalázó módon inkább házvezetőnőnek marasztalja. Betti reményteljes vonzalma egy fiatal szobrász iránt szintén hamvába hol: a nincstelen művész az unokahúgába, a báró lányába szerelmes. Bettinél ekkor betelik a pohár, bosszút esküszik. Szövetségre lép a könnyű erkölcsű, de jószívű Jennyvel, a báró volt szeretőjével, hogy minden női praktikájukat bevetve bosszút álljanak az Hulot famílián...
In 1940s British India, archnemeses Mallikajaan and Fareedan are locked in a battle of succession of Heeramandi, an elite house of courtesans, while seeds of rebellion take root in the world around them.
Based on the novel of the same name by Aliya Bukhari, Deewar-e-Shab tells the story of three generations of courtesans' day-to-day struggles in the previously lively Sitara Mahal.
