Hanshiro bosszút áll egy klán vezetőin, mert vejét kényszerítették, hogy bambuszkéssel harakirit hajtson végre, elrettentésül azok számára, akik, mint ő, nyomorúságukban már a kardjukat is eladták, és abban a reményben jönnek a klánhoz, hogy annak vezetői -harakirire is kész szamuráj-büszkeségük láttán- alkalmazzák őket...
Seibei alacsony rangú, megözvegyült szamuráj, aki hivatalnoki szolgálatáért kapott szerény fizetésébõl tartja el két kislányát és beteg édesanyját. Hiába hívják munka után szakét inni és gésákkal szórakozni a többiek, naplementekor mindig hazaindul családjához, így a háta mögött ráragad az "Alkony Seibei" becenév. Amikor gyerekkori szerelme, Tomoe visszatér a városba, erõszakos férjétõl menekülve, Seibei áthágja a szamuráj szabályokat, és szembeszáll a durva Kodával, hogy megvédje az asszonyt. Egy feljebbvalója felfigyel kitűnõ vívótudására, és rábíz egy fontos feladatot: öljön meg egy kardforgatásáról híres szamurájt. Oscar-díjra és a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díjára jelölt romantikus történet a szamurájok korának alkonyáról, melyet minden idõk 100 legjobb filmje között tartanak számon.
1860, egy szamuráj hirtelen küldetésre indul, hátrahagyva feleségét, gyerekét és szeretőjét. A Mito-klán azon 17 szamurájának egyike, akik esküt tettek, hogy megölik az egyik előljárót, aki a többi korrupttal együtt a császárság és az ország ellenében a gonosz külföldiekkel bizniszel. A megtörtént esemény fő színhelye az Edo Kastély Sakuradamon kapuja (Edo a mai Tokió). Az eset politikai hátterén kívül az egyes karaktereket is megismerhetjük, illetve a történet következményeit, plusz a merénylet szervezése, lebonyolítása és az azt követő menekülés akciófilm-jelleget is kölcsönöz a filmnek. A megtörtént esemény fő színhelye az Edo Kastély Sakuradamon kapuja (Edo a mai Tokió).
Nariatsu, a shógun örökbe fogadott gyermeke az egyik vadászaton megsérti a szomszédos Oshi klán határát. Féktelen viselkedésében halálra sebzi a klán urát. Tatewaki kamarás panasszal él a felsőbbség felé. Bár mindenki tisztában van a valós helyzettel, a Shógunátus méltóságának megőrzése érdekében a vádat hamisan megfordítják és a klánt feloszlatásra ítélik. (Elvégre a legfőbb hatalom családi berkein belül méltatlan személy nem létezhet…) Ám a szamuráj szokásjog ad egy lehetőséget a menekülésre az elítélt klán számára, de abba az érintettek biztosan belehalnak… Amikor kiszolgáltatottak küzdenek a hatalom ellen, melyik a helyes és eredményes út? Meddig mehet el egy kormány az „arcának megőrzése” érdekében? Hol húzódnak a tisztesség határai? Lehet-e merénylet által igazságot szolgáltatni?
Ten years have passed since the end of Bakumatsu, an era of war that saw the uprising of citizens against the Tokugawa shogunate. The revolutionaries wanted to create a time of peace, and a thriving country free from oppression. The new age of Meiji has come, but peace has not yet been achieved. Swords are banned but people are still murdered in the streets. Orphans of war veterans are left with nowhere to go, while the government seems content to just line their pockets with money.
