Kulcsszó Code Breaking

1939-ben a brit titkosszolgálat létrehozott egy kódfejtő csapatot, akiknek a német katonai Enigma-kódoló készülék feltörése a feladata. A tudósok közül az egyik Alan Turing, aki briliáns elme, de emellett szociális készségei elég hiányosak. A különc férfi mögött kollégái rendszeresen összesúgdolóznak és megmosolyogják módszereit. Hamarosan Winston Churchill Turingot nevezi ki a csoport vezetőjének. Arról azonban senki sem tud, hogy a férfi homoszexuális, ami tilosnak számít az Egyesült Királyságban. Ha felettesei ezt megneszelik, az pályafutása végét jelentené.

1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....

A japánok által ellenőrzött bábkormány tisztviselői ellen 1942-ben, Nanjingnban (Nanking) elkövetett merényletsorozatot követően a japán kémfőnök gyanúsítottak egy csoportját gyűjti össze kihallgatásra. Feszült „macska-egér” játék indul, amikor a kínai kódtörő megpróbál döntő üzenetet küldeni, miközben saját kilétét megpróbálja eltitkolni.

Filmünk Gordon Welchman brit kódfejtőnek állít emléket, akinek döntő szerepe volt a náci Németország kommunikációjának aláásásában, és a később intézményesült titkosszolgálat adatkezelési protokolljának kialakításában.

Hans-Thilo Schmidt, fedőnevén “Asché”, polgári foglalkozását tekintve egyszerű tisztviselő volt – emellett meg egy dörzsölt, minden hájjal megkent kém, aki az 1943-as letartóztatásáig létfontosságú információkkal látta el a francia titkosszolgálatot. Kulcsszerepet játszott az Enigma-kód feltörésében, és még Hitler jövőbeni terveit is sikerült kiszednie tábornok fivéréből. A film archív felvételek és drámai jelenetrekonstrukciók segítségével idézi fel e különc és bátor ember öngyilkossággal végződő életét.

A Voynich-kódex a világ legrejtélyesebb kézirata. Ismeretlen szerző műve, bizarr, fejtörést okozó képekkel illusztrálták, és olyan nyelven írták, melyet a legjobb kódfejtők sem képesek lefordítani - nem csoda hát, hogy Dan Brown legutóbbi, Az elveszett jelkép című könyvsikerében is szerepet kap a könyv. A kéziratot száz éve fedezték fel, és egyaránt lázba hozott akadémikusokat és okkultistákat. A japán Purple rejtjelezőgép titkának megfejtői, fizikusok nagy teljesítményű számítógépeikkel, polihisztor történészek mind-mind szerencsét próbáltak. De mind a mai napig senki sem volt képes megfejteni a könyv rejtjelezett tartalmát. Filmünkkel egy egészen új nyomot követünk abban a kutatásban, mely talán felfedi a Voynich-kódex szerzőjének kilétét.

Norwegian organist and amateur cryptographer Petter Amundsen talks about his theories on the authorship of William Shakespeare, and how he came to discover a myriads of codes in his historical works – and his ideas of what the codes refers to.